A 17. századtól a különböző felfedezéseket részletesen dokumentálták, így könnyedén betekinthetünk a különböző találmányok fejlődésébe. Az általános iskolai könyvekből már olvashattunk ezekről a nagyszerű feltalálókról:
1. 1802-ben Humphry Davy feltalálta az első villanykörtét
2. 1879-ben Thomas Alva Edison megvásárolta a fémszálas villanykörte szabadalmi jogait
Thomas Alva Edison feltalálóként és üzletemberként is maradandót alkotott. Voltak olyan találmányok is, amiket neki tulajdonítanak, pedig mások találták fel. A közhiedelemmel ellentétben nem Edison találta fel a villanykörtét. Igen, meglepő, de egy - már évtizedek óta - meglévő találmányt fejlesztett tovább.
 |
A villanykörte megszületésében sok neves feltaláló vett részt. Mint oly sok esetben, a villanykörtének is van magyar vonatkozása. Edison kollégái között volt Puskás Tivadar, aki együtt dolgozott vele számtalan találmányon. Eleinte fémszálas égőkkel próbálkoztak, majd később a szénszálas izzók felé vette az irányt a kutatás. Az előzőeknek megfelelően egy szénszálat gyújtott meg Edison, és ezt addig tökéletesítette, mígnem kifejlesztett egy izzót, ami 13 órán keresztül képes volt fényt biztosítani. Sok feltaláló, fizikus dolgozott előtte az ötleten, de mégis Thomas Edisonnak sikerült a nagyközönség számára is elérhető fényforrást alkotni. Az évek során azután még rengeteg új találmány fűződik a nevéhez. 1882-ben elkészítette az első villanytelepet, 1889-ben tökéletesítette NiFe (nikkel-vas) akkuját.
|
A következő táblázat foglalja össze az akku fejlődését (ahol lehet, a feltaláló(kat) is jelöltük).
Évszám |
Feltaláló |
Találmány |
1600 |
William Gilber (Egy. Kir.) |
Tanulmány az elektrokémiáról |
1791 |
Luigi Galvani (Olaszország) |
Az „állati” elektromosság felfedezése |
1800 |
Alessandro Volta (Olaszország) |
Galvánelem (cink, réz lemezek) |
1802 |
William Cruickshank (Egy. Kir.) |
Az első tömegtermelésre szánt akku |
1820 |
André-Marie Ampere (Franciaország) |
Elektromágnesesség |
1833 |
Michael Faraday (Egy. Kir.) |
Faraday-törvénye |
1836 |
John F. Daniell (Egy. Kir.) |
Daniell-cella |
1839 |
William Robert Grove (Egy. Kir.) |
Üzemanyagcella (H2/O2) |
1859 |
Gaston Planté (Franciao.) |
Ólomsavas akku |
1868 |
Georges Lechlanché (Franciaország.) |
Leclanché-cella (széncink) |
1899 |
Waldmar Junger (Svédo.) |
Nikkel-kadmium akku |
1901 |
Thomas A. Edison (USA) |
Nikkel-vas akku |
1947 |
Georg Neumann (Németo.) |
A NI-Cd akku sikeres tömítése |
1949 |
Lew Urry, Eveready Battery |
Alkáli-mangán akku |
1991 |
Sony (Japán) |
A Li-ion akku forgalomba hozatala |
1994 |
Bellcore (USA) |
A Li-ion polimer forgalomba hozatala |
1996 |
Moli Energy (Canada) |
A mangános Li-ion katód bemutatása |
1996 |
Texasi Egyetem (USA) |
A Li-foszfát azonosítása |
2002 |
Montreali Egyetem, Quebec; Hydro, MIT és mások |
Előmenetel a Li-foszfát terén, nanotechnológia |
A fenti táblázatban jól látható, hogy az akkuk komoly fejlődésen keresztül jutottak el mai állapotukig.