Becsüld meg az akkud élettartamát!

Az akkuk működési ideje igen jelentős kérdés a felhasználók számára.

A következőkben a kamera akkuk és a digitális kamera akkukról fogok írni.

A közelmúltban az akkugyártó és - forgalmazó cégek saját maguk által támasztott feltételrendszer alapján határozták meg a kamera akkuk paramétereit, élettartamát, működési idejét. Mint tudjuk, mindenkinek maga felé hajlik a keze, és ezáltal a gyártott termékek adatai nem a vásárló által elvárt követelményeknek felel meg. A gyártók által meghatározott sablonok gyengébb terhelésnek tették ki a kamera akkukat, mint azt lehetett volna. Az eredmények jobb színben tüntették fel ezeket az akkukat.

A sablonok lényege az volt, hogy az akkut használó készülék paramétereit a minimálisra állították, ezáltal az energiafelhasználás a minimumra mérséklődött. A készülék leírásában és alapbeállításaiban a gyártó viszont az ideális beállításokat javasolta a felhasználónak. Ilyen esetben a felhasználó már az első használatkor észrevehette, hogy eltérés van a készülék leírása és a valóság között. Sok helyen olvashatjuk kis betűvel, hogy az akku működési ideje „készenléti” időre vonatkozik.

A fogyasztóvédelmi szervezetek nyomására az akkugyártó cégek végül kialakítottak egy egységes vizsgálati eljárási módszert.

A vizsgálati módszer lényege a következő:

A digitális kamera működése közben minden 30. másodpercben készít egy fotót.

A digitális kamera beállításai lényegesek, mivel ezen beállítások alapján lehet két különböző típusú fényképezőgépet összehasonlítani.

1. Fél vaku használata.
2. A készülék zoomolja a lencséket kifelé és befelé egyaránt minden felvétel alatt.
3. Minden tízedik kép után a kamerát ki kell kapcsolni kis időre.
4. A fent említett ciklusokat addig kell ismételni, míg a digitális kamera akku teljesen lemerül.

A CIPA megpróbálta lemodellezni a felhasználói szokásokat, melyek alapján már egységesen meg lehet határozni az eltérő digitális kamerák működési idejét, valamint ezen módszer alapján a különböző akkugyártók által forgalmazott akkuk között is tudunk különbséget tenni.

Manapság már a legtöbb új kameragyártó alkalmazkodik a CIPA ajánlásához, mikor mérik az akkuk élettartamát, illetve a készülék működési idejét. Természetesen figyelembe veszik a felhasználói szokásokat.

A laptop akkuk működési idejét a fentiekben említetteknél lényegesen bonyolultabb megbecsülni. A digitális fényképezőgépek mind funkcióban, mind pedig energiafelhasználásban lényegesen eltérnek a laptopoktól.

A laptopok esetében nemcsak a különböző funkciók – pl. képernyő-világítás, wifi, billentyűzet-világítás, de a környezet is nagyban befolyásolja a laptop energia-felvételét.

Egy melegebb környezetben használt laptop több energiát használ el, mivel a laptop processzorát, VGA vezérlőjét hűteni kell. A hűtést a beépített ventilátor végzi el, ami a hőmérséklet emelkedésével egy időben megemeli a ventilátor forgási sebességét.

A laptop energiafelhasználását a futó programok mennyisége és bonyolultságuk, erőforrásigényük is befolyásolja.

Minden operációs rendszerre van egy séma. A képszerkesztő programok használatát nem kombinálja az általános World, Excel, Acrobat Reader programok egyidejű használatával.

A legfőbb eltérések a kijelző esetében jelentkeznek. A legmodernebb laptopok esetében is a legnagyobb fogyasztó a kijelző. A kijelzőknek számtalan fajtáját ismerjük az LCD-től a mai LED háttér világítású panelekig. A kijelzők rohamos fejlődése folyamán találkozhatunk majdnem mindenféle kijelzővel a mindennapokban. Pár évvel ezelőtt még számos mono-chrome (fekete-fehér) kijelzővel szerelt laptoppal találkoztam, aminek az energiafelhasználása nem volt túl hatékony a mai LED kijelzőkhöz képest. A különböző panelekkel gyártott laptopokat nem lehet egyforma sablonnal vizsgálni, hiszen nem egyforma az energia felvételük.

A laptop gyártók a fent említett irányelvek szerint megbecsülik a laptop működési idejét, igazából az számít, amit a végfelhasználó saját tapasztalata alapján fog meghatározni.

A mobiltelefon akkugyártók hasonló kihívásokkal szembesülnek, mikor megbecsülik az akku élettartamot és működési időt. A készenléti és a beszélgetési időbeni fogyasztás hátterében rengeteg befolyásoló tényező áll. Nem mindegy, hogy milyen távolságra vagyunk az átjátszó toronyhoz, milyen hangerőre van beállítva a mobiltelefon, milyen alkalmazások futnak a háttérben, mikor kapcsol be a telefon képernyőkímélő funkciója, stb.  sorolhatnám még vagy két oldalon keresztül. Vizsgáltam egy HTC Sensation és egy HTC Desire okos telefont, amiknek kb. 1300 mAh körüli teljesítményű akkuik vannak. Meglepődve tapasztaltam, hogy az akku jó esetben 1 napig bírja átlagos telefonbeszélgetési forgalom mellett.

Amikor netezni kezdtem, vagy netán a GPS-t használtam a nem kicsi méretű kijelzővel, akkor a működési idő drasztikusan lecsökkent. Hát az Angry Birds sem futott rajta sokáig. Ellentétben a majdnem 500 perc beszélgetési időt ígérő leírással. Megvallom őszintén, az élmény kárpótolt, de az 500 perces beszélgetési tesztről nem fogok beszámolni.

Az elmúlt tíz év alatt mobiltelefonjainkat csupán beszélgetésre használtuk, ám a csillapíthatatlan információra és szórakozásra vágyó étvágyunk felfalja a többletenergiát. Habár egy mai készüléket felhívni lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a régebbi modelleket, és az akkuk kapacitása is megváltozott 12 év alatt, ezek a fejlesztések nem ellensúlyozzák a modern perifériaegységeket, és emiatt egy új energiaválság van kialakulóban. A korlátok nélküli fejlődéshez bizony nagyobb teljesítményű akkukra lesz szükségünk, ezzel egyidejűleg a készülékek energiafelhasználását is csökkenteni kell.